HTML

füstparipa

Demo Galéria, 2012. április 25 – május 8.

A Demo Galéria utolsó kiállítása, a Forradalom az archívumban az autonóm művészet és a képzőművészet társadalomhoz való viszonyának kérdéseit vizsgálja.


A kiállítás középpontjában az 1947-es Lukács-Hamvas vita áll. Ebből az azóta sokat idézett, ám gyakran felületesen ismert művészetelméleti vitából kiindulva kívánjuk megvizsgálni, hogy a magyarországi képzőművészek miképpen látják a művészet feladatait, lehetőségeit és határait a mai magyar társadalomban.

A kiállítás Hamvas Béla egy korai, 1945-ben megjelent írását emeli ki az életműből, mint egy évtizedekig meghatározó művészi pozíció kiáltványát. A Ne üljetek füstparipára című esszéjében Hamvas egyértelműen fogalmaz:
"A művész magatartása: kívülállás és igény az egyetemességre."

Azóta több magyar képzőművész és kurátor is felülírta ezt az állítást. Művészeti gyakorlatukban megjelent egyfajta társadalmi érzékenység és különböző, a közösségeket érintő problémák melletti elköteleződés.

A projekt keretében interjúkat készítettünk olyan képzőművészekkel, akiknek véleménye, gondolatai, esetleg emlékei relevánsnak tekinthetőek Hamvas Bélával, Lukács Györggyel vagy a művész társadalmi szerepével kapcsolatban.

A Forradalom az archívumban egy tanulmányi kiállítás, mely egy autoritárius rendszer jellemző értelmiségi vitáján keresztül kívánja a mai magyarországi művészet lehetőségeit és feladatait vizsgálni.

Ezen kiállítást egy problémafelvetésnek szánjuk, mellyel egy vitát szeretnénk elindítani a hazai művészet eddigi szerepének újragondolásáról.

Megnyitó: 2012. április 24. este 8 óra

A kiállítást megnyitja: Tamás Gáspár Miklós

A kiállítás rendezte: Feigl Nóra, Karas David, Pacsika Márton

Helyszín: Demo Galéria, Akácfa utca 51.

A kiállítás megtekinthető:
2012. április 25 – május 8.

A kiállítás eseménye facebookon.

A Demo Galéria következő és egyben utolsó kiállítása, a Forradalom az archívumban, az autonóm művészet és a képzőművészet társadalomhoz való viszonyát vizsgálja, Hamvas Béla és Lukács György 1947-es vitáját alapul véve.

Célunk, hogy a művészet szerepéről, lehetőségeiről elinduljon egy nyilvános vita, ezért a kiállítással párhuzamosan indítottunk egy blogot – http://fustparipa.blog.hu/ –, melyen Hamvas Bélához vagy Lukács Györgyhöz kapcsolódó anyagokon kívül interjúkat publikálunk a magyar képzőművészeti közeg résztvevőivel, így alapot adva egy reményeink szerint kialakuló párbeszédhez.

Ezért szeretnénk felkérni téged, hogy kérdéseinkről – minden megkötés nélkül – írd meg véleményedet, ezzel segítve egy teljesebb kép kialakítását.

Volt-e bármilyen hatással a gondolkodásodra és/vagy szakmai gyakorlatodra Hamvas Béla munkássága? Mikor és milyen körülmények között találkoztál Hamvas életművével?

Foglalkozhat-e aktuálpolitikai kérdésekkel a képzőművészet?

Gulyás Gábor egy konferencián a következőt állította: ,,Éppen ideje lenne, hogy az ideológiát a kiállítótermekben leváltsa az esztétika." Megállapítható-e ez a kizárólagosság, és ha igen, valóban ideologikus szemlélet határozta-e meg eddig a képzőművészeti kiállításokat?

Megjelenhetnek-e társadalomkritikai koncepciók, kiállítások és művek az állami fenntartású kiállítóterekben?

Mit gondolsz, miképpen változhat meg a képzőművészet társadalmi szerepe a magyarországi művészeti intézményrendszer utóbbi években megfigyelhető átalakulásával?

Van-e a művészetnek bármilyen felelőssége az azt befogadó és támogató közösség felé?

Lehet-e a művészeti gyakorlatoknak valós szerepe a politikai kérdések megvitatásában?

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://fustparipa.blog.hu/api/trackback/id/tr624469040

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

LILY 2012.04.24. 02:02:15

semmilyen természeti törvény nem tiltja, ezért szerintem foglakozhat aktuálpolitikai kérdésekkel a képzőművészet (valamennyire még akkor is ha más törvényekbe viszont ütközne), de nem tudom miért lenne szükséges foglalkoznia ilyesmivel. kinek az érdeke egyrészt megakadályozni ezt, másrészt lelkesen támogatni? aztán kérdés, hogy ez a felvállalt szerep egy besoroló vagy értékelő jellegű kategóriává válik e. viszont szerintem, ha a politikai vélemények gyűjteményévé válnak a művek, kiállítások, akkor előbb utóbb nem tudom mi lenne a különbség egy műalkotás és egy kampányeszköz között. ( és persze egy társadalmi vitát keltő kérdésfeltevésnél mindig ott van az a lehetséges olvasat is, hogy akkor ez provokáció, reakciós politika, sértegetés stb.)
a másik dolog így hirtelen, hogy nem kell leváltani az ideológiát a kiállítótermekben, de nem biztos, hogy automatikusan művészetnek kell tekinteni az ilyen alkotásokat, kiállításokat. akár be lehetne vezetni egy új, megkülönböztető kategóriát is, ha lenne értlme. nem szükséges kizárni ideológiákat, de a fogalmakat érdemes lenne úgy jelentéssel ellátni, (megengedve természetesen, hogy az idő változásával ugyanúgy változhassanak)hogy ne foglalhasson magába önkényesen mindent, amit ki tudja milyen alapon belefoglalnak vagy éppen nem foglalnak bele. milyen alapon is lenne bármi művészetileg jelentős, vagy egyáltalán csak művészet, még akkor is ha a társadalomtudományok nem egy alapra épülnek, hanem sokkal többre?(ami tényleg mindent magába foglalhat az a Világegyetem fogalma, ami persze lehet, hogy szintén egy műalkotás, de ezt nem tudjuk alátámasztani az ég világon semmivel.)
fk.
süti beállítások módosítása