Volt-e bármilyen hatással a gondolkodásodra és/vagy szakmai gyakorlatodra Hamvas Béla munkássága? Mikor és milyen körülmények között találkoztál Hamvas életművével?
Az életművet teljességében nem ismerem. 21-22 éves koromban valaki megajándékozott a Forradalom a művészetben című kötettel, amit akkor el is olvastam, de hatása nem volt meghatározó. Pár évre rá következett egy néhány éves időszak az életemben, amikor nem folytattam művészeti tevékenységet. Ekkortájt több más írását is olvastam, amelyeknek leginkább a morális-etikai vonatkozásai érdekeltek. Ezen időszak elteltével éredeklődésem megszűnt és ebben néhány, általam közelebbről ismert Hamvas-rajongó spekulatív és irracionális Hamvas-értelmezése nagy szerepet játszott.
Foglalkozhat-e aktuálpolitikai kérdésekkel a képzőművészet?
Igen.
Gulyás Gábor egy konferencián a következőt állította: ,,Éppen ideje lenne, hogy az ideológiát a kiállítótermekben leváltsa az esztétika." Megállapítható-e ez a kizárólagosság, és ha igen, valóban ideologikus szemlélet határozta-e meg eddig a képzőművészeti kiállításokat?
Ez az állítás nagyon ellentmondásos egy olyan intézményvezető szájából, akinek a kinevezése ideológiai alapon és meggondolásból történt. Még ellentmondásosabb a kinevezők által megvalósított kiállítások perspektívájából (alaptörvény-illusztrációk, pekingi magyar kiállítás 2011., stb).
A kizárólagosság nem állapítható meg. Ideológia és esztétika a művészettörténet folyamán mindig is keverten jelent meg és fog megjelenni mindaddig, ameddig a kiállítás műfaja a ma ismert formájában létezik.
Megjelenhetnek-e társadalomkritikai koncepciók, kiállítások és művek az állami fenntartású kiállítóterekben?
Pillanatnyilag leginkább ott van létjogosultságuk. Egyébként pedig bárhol megjelenhetnek, viszont csak azon művek, kiállítások és koncepciók legitimitása nem kérdőjelezhető meg, amelyek e tereket (legyen állami vagy más fenntartású) átmenetinek tekintik egy olyan művészet perspektívájából, amelynek végső célja az e terektől való függés felszámolása.
Mit gondolsz, miképpen változhat meg a képzőművészet társadalmi szerepe a magyarországi művészeti intézményrendszer utóbbi években megfigyelhető átalakulásával?
Van-e a művészetnek bármilyen felelőssége az azt befogadó és támogató közösség felé?
Felelőssége a művésznek van, művészként. Viszont nem mindegy, hogy e közösség miként kerül meghatározásra. Amennyiben pl. ’szakmának’ vagy ’nemzetnek’ hívjuk, nincs.
Civil értelemben, a társadalmi szolidaritás kontextusában van.
Lehet-e a művészeti gyakorlatoknak valós szerepe a politikai kérdések megvitatásában?
Lehet, amennyiben a valós és hatékony szerepvállalás érdekében, kisebb, nagyobb vagy akár teljes mértékben lemondanak gyakorlatuk ’művészi’ jellegéről, és olyan köztes tevékenységi formákat dolgoznak ki, amelyek a hagyományosan értelmezett művészi tevékenység fogalmát radikálisan átértelmezik. Ilyen tevékenységi formáknak léteznek történeti előzményei, valamint jelenbeli kísérletei is.
