A Demo Galéria következő és egyben utolsó kiállítása, a Forradalom az archívumban, az autonóm művészet és a képzőművészet társadalomhoz való viszonyát vizsgálja, Hamvas Béla és Lukács György 1947-es vitáját alapul véve.
Célunk, hogy a művészet szerepéről, lehetőségeiről elinduljon egy nyilvános vita, ezért a kiállítással párhuzamosan indítottunk egy blogot – http://fustparipa.blog.hu/ –, melyen Hamvas Bélához vagy Lukács Györgyhöz kapcsolódó anyagokon kívül interjúkat publikálunk a magyar képzőművészeti közeg résztvevőivel, így alapot adva egy reményeink szerint kialakuló párbeszédhez.
Ezért szeretnénk felkérni téged, hogy kérdéseinkről – minden megkötés nélkül – írd meg véleményedet, ezzel segítve egy teljesebb kép kialakítását.
Volt-e bármilyen hatással a gondolkodásodra és/vagy szakmai gyakorlatodra Hamvas Béla munkássága? Mikor és milyen körülmények között találkoztál Hamvas életművével?
Foglalkozhat-e aktuálpolitikai kérdésekkel a képzőművészet?
Gulyás Gábor egy konferencián a következőt állította: ,,Éppen ideje lenne, hogy az ideológiát a kiállítótermekben leváltsa az esztétika." Megállapítható-e ez a kizárólagosság, és ha igen, valóban ideologikus szemlélet határozta-e meg eddig a képzőművészeti kiállításokat?
Megjelenhetnek-e társadalomkritikai koncepciók, kiállítások és művek az állami fenntartású kiállítóterekben?
Mit gondolsz, miképpen változhat meg a képzőművészet társadalmi szerepe a magyarországi művészeti intézményrendszer utóbbi években megfigyelhető átalakulásával?
Van-e a művészetnek bármilyen felelőssége az azt befogadó és támogató közösség felé?
Lehet-e a művészeti gyakorlatoknak valós szerepe a politikai kérdések megvitatásában?
Levelezés Danyi Zoltán és az Artpool Art Research Center között.
Hamvas Béla - Kemény Katalin: Forradalom a művészetben